1130 óta vár állt itt, majd 1173-ban megalapították a vár körül a települést is. 1188-ban már megvolt a Szent Tamás bazilika. 1288-ban a Stubenberg családé lett, akár csak Passail. 1200 ezüstmárkáért vásárolták meg. A Szent Tamás bazilikát a törökveszélyt jelentő időkben, 1556-ban erődítménnyé alakították. 1848-ban a Stubenbergek elvesztették a birtokot, s 1850-ben a bécsi forradalom nyomán itt is helyi önkormányzat alakult.
1884-re megépítették a Weizklammon (a Weiz-patak szurdokán) átvezető utat. 1892-ben itt épült meg az Monarchia első többfázisú vízierőműve. Weiz csak 1932-ben kapott városi rangot.
1944-ben bombatámadás érte a várost, a II. világháború után pedig szovjet megszállás alá került. 1945 nyarától azonban Passail "mellé", a brit megszállási zónába került át.
Ezen a reggelen egy hotel-beli osztrák reggeliben részesülhettünk, amit ismét nagyon élveztünk.
ez volt reggelim
Később azonban észrevettük, hogy van waffen-sütő, meg találtam még más dolgokat is, így esett, hogy még egy kör reggelit kellett fogyasztanom.
Ez volt a második kör reggelim
waffen-sütés és italautomata [Anna felvételei]
Reggeli után Gábor mindenképpen szeretett volna kuglizni egyet, úgyhogy ezt is megvalósítottuk.
bowlingozás kutyaszeretgetéssel (Nyüszien is szívesen "labdázott" volna, de itt nem lehetett) [Anna és Gábor felvételei]
Két fontos feladatom volt még erre a délelőttre a városkában. Az egyik egy helyi csokoládé-specialitás, amit meg kellett kóstolnom, a másik pedig a helyi templom megtekintése. Először a csoki után indultunk.
A csokigolyó azzal a céllal készült, hogy a régióra jellemző finomsággal ajándékozhassák meg az embereket. Az almapálinka és az almásrétes ízeit őrzi, Kelet-Stájerország képviseletében.
Stájerország már a 700-as években a salzburgi érsekséghez tartozott.
1047-ben már állt templom a Weiz-hegyen. 1140-ben a salzburgi érsek papot küldött ide, de hamarosan elnyerte önállóságát. Ebben az évben épült egy 30 méter hosszú, három hajós, román stlíusú templom, két kelet felé néző toronnyal. 1188-ban már település is volt a templom körül.
Az 1300-as évek közepén kb. 9 méterrel bővült, amikor hozzáépítették a kórust - természetesen ekkor már gótikus stílusban (keleti oldal). Ugyanekkor a főhajót gótikus boltozattal látták el.
1530 és 1600 között Weiznek és környékének sok lakója evangélikus lett. A Stubenberg család aktuális feje támogatta őket. A templomot is átalakították protestáns templommá. 1600-ra azonban az ellenreformáció is elérte Weizet és visszavették a templomot a katolikusok.
1683-ban a templom mellékfolyosóit megemelték, hogy több fényt kapjanak és romantikus stílusúvá alakították, hat oratóriumot (oldalkápolnát) építettek és a belső teret kora barokk stílusban alakították át.
1758-ban lebontották a régi templomot és elkezdték felépíteni az újat. 1776-ban, az új templom felszentelésén hatalmas tömeg vett részt.
1792-ben villámcsapás érte a tornyokat.
1852-ben az összes freskót restaurálták.
1998 és 2005 között az egész templom teljes (külső-belső) restaurálást kapott.
Ezt kerestük, ami nem más, mint egy almapálinkás bonbon. Meg is találtuk.
Mire hazaértünk (Magyarországra), a kánikula miatt ilyen állapotba került, de így is nagyon-nagyon finom volt! [Anna fotója]
Kicsi részlet Weizből
A templomhoz hosszú lépcsősor vezetett föl.
A barokk templombelső egészen lenyűgöző.
Amikor pedig csak mi voltunk bent, megkértük Annát, hogy énekeljen egy kicsit. Szerintem szépre sikerült - illően a templomhoz.
a weizi templomban
A templom után a nagy melegben visszasétáltunk a hotelhoz, hogy hazainduljunk. Hazafele utazva Szombathelyen még beugrottunk ottani barátokhoz, aztán végül tényleg hazatértünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése