A nagy vízkör

Weiz:  1130 óta vár állt itt, majd 1173-ban megalapították a vár körül a települést is. 1188-ban már megvolt a Szent Tamás bazilika. 1288-ban a Stubenberg családé lett, akár csak Passail. 1200 ezüstmárkáért vásárolták meg. A Szent Tamás bazilikát a törökveszélyt jelentő időkben, 1556-ban erődítménnyé alakították. 1848-ban a Stubenbergek elvesztették a birtokot, s 1850-ben a bécsi forradalom nyomán itt is helyi önkormányzat alakult. 1884-re megépítették a Weizklammon (a Weiz-patak szurdokán) átvezető utat. 1892-ben itt épült meg az Monarchia első többfázisú vízierőműve. Weiz csak 1932-ben kapott városi rangot. 1944-ben bombatámadás érte a várost, a II. világháború után pedig szovjet megszállás alá került. 1945 nyarától azonban Passail "mellé", a brit megszállási zónába került át. Ezen a reggelen egy hotel-beli osztrák reggeliben részesülhettünk, amit ismét nagyon élveztünk. ez volt reggelim  Később azonban észrevettük, hogy van waffen-sütő, meg találtam még más dolgokat is, íg...

 Ezen a napon a Nagy Rába-szurdokot jártuk végig: A Rába itt már a Passaili-medencében halad. A felszínt fiatalabb üledékes mészkőtakaró borítja, ebbe vájta szurdokát.  Ez Ausztria leghosszabb szurdoka. 1970 óta természetvédelmi terület, 2006 óta pedig Natura-2000-es terület is. Változatos élővilágot ad, a párás-mohás árnyékos zugoktól a száraz mészkősziklákig. Előfordul a ragadozómadarakon túl a róka, a borz, a zerge és a muflon is. Van még vízirigó (előző nap egyébként szinte biztos, hogy vízirigót láttam, de sajnos csak egy röpke pillanatra. Akkor röppent föl a mederből, mikor a patakhoz léptem, hogy képet csináljak, valójában egy fekete-fehér villanást láttam belőle). Van még itt jégmadár és feketeharkály (előző nap hallottam fekete harkályt is), de a leírás szerint még a szürkegém is előfordul. A sok szitakötőről (kisasszonyszitakötőket láttunk főleg) és lepkéről nem is beszélve. Él még itt havasi cincér és farkaspók is, melynek műveit láttuk a mohában. Továbbá fekete gól...